Kormányunk mindent megtett és megtesz az off-shore cégek adókedvezményéért

2005 volt az utolsó év, amikor mindössze 4 százalékos társasági adót fizethettek a Magyarországon bejegyzett offshore cégek. Az uniós szerződés szerint 2006. januártól - mint minden más vállalkozás - ők is a 16 százalékos adókulcs hatálya esnek, és iparűzési adót is fizetniük kell. Az érintett hétszáz céget a kormány szakmaspecifikus kedvezményekkel szerette volna Magyarországon tartani, az Európai Unió azonban figyelmeztetett: a tervezett rendszer sértené a versenysemlegesség elvét.

Magyarország a jövőben biztos nem lehet adóparadicsom. Az uniós belépéssel ugyanis - más európai országokhoz hasonlóan - vállaltuk, hogy megszüntetjük a tőkecsalogató, irreálisan nagy mértékű adókedvezményeket. Mindez természetesen vonatkozik a Magyarországon bejegyzett offshore cégekre is, amelyeknek eddig csupán 4 százalékos társasági adót kellett fizetniük.

Tekintsünk vissza az ezredforduló időszakára:

E minimális adókulcs komoly vonzerőt jelentett a külföldi cégek és vegyes vállalatok, külföldön alapított amygar cégek számára egyaránt. Különösen az uniós csatlakozás közeledtével szaporodott meg a Magyarországon bejegyzett offshore cégek száma, amely az ezredforduló után megközelítette az ezret.

Egy vállalkozás akkor felel meg az offshore feltételeinek, amennyiben a befogadó ország gazdasági és kereskedelmi egységeivel semminemű kapcsolatot nem létesít, vagyis beszerzéseit és értékesítéseit is a határon túl(ról) intézi. Ezért termelés-kihelyezésnek is nevezik.

Valójában azonban tényleges termelés helyett sokkal gyakrabban szellemi vagy pénzügyi tevékenységet takar az offshore kategória. S miután hazánk már társult viszonyban volt az EU-val, a külföldön működő cégeknek komoly megtakarítást jelentett, ha a könnyen kiszervezhető tevékenységekre magyarországi offshore cégeket alapítottak.

Még az Európai Unióval szemben is...

A csatlakozás után rohamosan csökkent az offshore cégek száma. 2004 végén már csak 816, 2005 őszén 729 vállalkozást tartott nyilván az APEH. 2006 januárjától pedig megszűnt az offshore kategória: a rendkívüli kedvezményes adókulcs helyett a cégek a szokásos 16 százalékos társasági adót fizetnek és pluszban iparűzési adó hatálya alá is bekerültek. Valószínűsíthető, hogy a kedvezményektől megfosztott cégek egy része más országokba települ át, ami mintegy húszmilliárd forint veszteséget okozna a költségvetésnek. Nyomós érv volt az is, hogy a kormánytagok közül nem kevesen saját érdekeltséggel is rendelkeztek ezekben a cégekben.

Fél évvel az offshore kategória megszűnése előtt ezért a kormány rendkívüli kibúvót eszelt ki az offshore vállalatok fenntartására. Mivel a legtöbb ilyen cég finanszírozási vagy licenctevékenységből szerzi bevételeit, jogszabályban rendelték el, hogy a kamat- vagy jogdíjbevételek 50 százalékos mentességet kapjanak a társasági adóból. Ez lényegében 8 százalékra csökkentené az érintett vállalkozások adóterhét, ami a korábbinak ugyan duplája, de még mindig kedvezőbb a ciprusi 10, vagy a belga 12,5 százaléknál.

Csakhogy Brüsszel figyelmeztette hazánkat: a rendelet sérti a versenyegyenlőség elvét, hiszen bizonyos ágazatokat indokolatlanul kedvezményez. Bár a magyar kormány felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Brüsszelhez, valójában ezzel csak az eljárás idejére hosszabbítja meg a kedvezőbb szabályozást. Igaz, adószakértők szerint négy-öt évbe is beletelhet, mire a túlterhelt brüsszeli bürokrácia döntést hoz az ügyben…

kandor