F. Szabó Emese 2008. 09. 24

Meglebegtette a kormány az offshore cégek legfontosabb kedvezményének - a jogdíj és a kamat ötvenszázalékos leírhatóságának - eltörlését. Ez lett volna az utolsó lépés, hogy ezek a cégek kipusztuljanak Magyarországról.

Kis híján kiirtotta az offshore cégekre vonatkozó kedvezményeket a pénzügyi tárca az adótörvényekből. Az eredeti tervek szerint megszűnt volna az a társasági adóalapot korrigáló tétel, amely megengedte a szerzői jog levonását az adóalapból. Ez első pillantásra talán nem jelent sokat, ám ez a tétel volt az egyik dolog ami még Magyarországon tartotta a korábban offshore státussal rendelkező cégeket.

Négy évvel ezelőtt az offshore cégeknek háromszázalékos társasági adót kellett fizetniük, ezt először 2004-től emelték fel négy százalékra. A következő évben azonban, az uniós csatlakozás után meg kellett szüntetni ezt a státust, vagyis az ilyen vállalkozások négyszázalékos adója megszűnt. Ez ugyanakkor nem jelentette feltétlenül azt, hogy e cégek eltűntek az országból, a jogszabály ugyanis rendelkezett néhány olyan adókedvezményről, amelyet kifejezetten a korábban offshore státusú cégek tudtak maximálisan igénybe venni.

Vannak lehetőségek Magyarországon

Magyarország sok tekintetben fel tudja venni a versenyt akár olyan, az offshore területen komoly tapasztalatokkal rendelkező országokkal is, mint Svájc, Hollandia vagy Ciprus. Ehhez azonban fontos lenne az ilyen, jogdíjak után járó kedvezmények biztosítása az adórendszerben. További pozitív példa a 2007 óta létező bejelentett részesedés kedvezménye, ami a holdingbefektetőknek kedvez. Emellett fontos az adórendszer hosszú távú kiszámíthatósága - ezzel egyelőre adós a mindenkori kormány - és a rugalmasság is. Az utóbbi körbe tartozik például a devizás könyvvezetés lehetősége.

Magyarországon olyan offshore vállalkozások telepedtek meg elsősorban, amelyek jogdíj- és kamatügyletek lebonyolítására szakosodtak. Emiatt az adózási sokkot - négy helyett 16 százalékos kulcs terhelte volna a cégeket - enyhítendő a vállalkozások általános kedvezményként a jogdíjak és a csoporton belüli kamatbevételek ötven százalékával csökkenthették az adóalapot. Ez a korábbi offshore cégek számára nyolcszázalékos adófizetést jelentett.
A most beterjesztett javaslat kiszivárgott verziója ezt a kedvezményt tervezte eredetileg megszüntetni, ami gyakorlatilag nivellálta volna e cégek magyarországi lehetőségeit. Vagyis jövőre kivonult volna a még az országban maradt társaságok mindegyike, egyszersmind ki is esett volna a költségvetésből a tőlük várható adóbevétel. Ehhez képest az országgyűlés elé került verzióban már ismét szerepelt ez a jogdíjkedvezmény. Ez mindenképpen pozitív lépés - véli Mlinarik Tamás, a KPMG szenior menedzsere, aki szerint az ilyen jellegű kedvezmények további befektetőket, ezáltal pótlólagos adóbevételt hozhatnak az országba, illetve a már itt lévő ilyen jellegű cégeket is maradásra, illetve tevékenységük bővítésére ösztönözhetik.

Mivel az offshore státus 2005-től megszűnt, ma már nehéz megbecsülni, hogy a főleg csoporton belüli finanszírozással és licencbe adással foglalkozó volt offshore cégek mennyi adóbevételt hoznak Magyarországnak. Annyi bizonyos, hogy több milliárd forintról van szó, nem véletlen, hogy a világban éles verseny van az országok között az ilyen jellegű befektetésekért.

A legutolsó adatok szerint - a státus megszűnéséig külön is nyilvántartotta az adóhatóság az offshore cégek bevételeit és fizetett adóját - mintegy ötszáz offshore cég működött az országban és 11 milliárd forint adót fizettek éves szinten. (Nyolc-tíz éve több ilyen vállalkozás volt, számuk ezer körülire volt tehető.) Akkor kezdtek eltünedezni az országból, amikor az első szigorító lépés megszületett: 2002-ben lehetett ugyanis utoljára offshore cégek alapítani.

Forrás: Napi online